Vizsgálati eredmények összegzése

A feltárt szennyezettség vonatkozó rendeletben megengedett „B” szennyezettségi határértékhez viszonyított mértékét a 3. szakaszra vonatkozóan az alábbi táblázatban szemléltetjük:

mg/kg Ba Cd Co Cr-ö. Cu Hg Ni Pb Zn
„B” határértékek 250 1 30 75 75 0,5 40 100 200
minimum 4,0 0,2 1,0 4,0 1,0 0,0 4,0 1,0 6,0
min./”B” 0,02 0,20 0,03 0,05 0,01 0,04 0,10 0,01 0,03
átlag 69,1 2,9 6,0 45,5 29,4 2,3 24,5 22,8 298,4
átlag/”B” 0,28 2,88 0,20 0,61 0,39 4,66 0,61 0,23 1,49
maximum 342 84,4 86 1180 237 43,1 95 160 4230
max./”B” 1,37 84,40 2,87 15,7
3
3,16 86,20 2,38 1,60 21,1


mg/kg monoklórfenol diklórfenol triklórfenol tetra klórfenol pentaklórfenol összes klórfenol
„B” határértékek




0,100
minimum




0,009
min./”B”




0,00005
átlag 0,010 0,016 0,004 0,000 0,002 0,032
átlag/”B”




0,320
maximum 0,090 0,285 0,028 0,000 0,008 0,257
max./”B”




2,570

A „B”szennyezettségi határértékhez viszonyítva, a kadmium és a higany mértéke kiugró.

A mintaszelvényekben komplex geotechnikai, környezetvédelmi vizsgálatok céljára készült fúrásokból talajvíz-mintavételezések is történtek, a vizsgálati eredmények „B”szennyezettségi határértékhez viszonyított mértékét az alábbi táblázatban szemléltetjük.

ug/l Cr-ö. Co Ni Cu Zn As Mo Se Cd Sb Ba Hg Pb B Ag
„B” határértékek 50 20 20 200 200 10 20 10 5 10 700 0,5 10 500 10
minimum 0,5 0,7 3,2 0,6 1,5 1,8 4,1 1 0,1 0,5 38,2 0,02 0,5 100 0,0
átlag 4,49 2,47 9,89 2,55 10,68 52,55 18,20 1,57 0,50 1,37 150 0,02 36,7 210 0,0
átlag/”B” 0,1 0,1 0,5 0,0 0,1 5,3 0,9 0,2 0,1 0,1 0,2 0,0 3,7 0,4 0,0
maximum 13,8 7,1 49,1 8,9 75,3 761 75,8 2 1,5 4,3 758 0,02 180 400 0,0
max./”B” 0,3 0,4 2,5 0,0 0,4 76,1 3,8 0,2 0,3 0,4 1,1 0,0 18,0 0,8 0,0

ug/l monoklórfenol diklórfenol triklórfenol tetra klórfenol pentaklórfenol összes klórfenol
„B” határértékek 5,0 1,0 1,0 1,0 0,5 6,0
minimum





átlag





átlag/”B”





maximum <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,5
max./”B”






3. szakaszban a talajvíz Ni, As, Mo és Pb esetében mutatott szennyezettséget. A „B” határértéket jelentősen meghaladó koncentráció az arzén esetében jelentkezett. A vizsgált 10 szelvényben molibdén esetében 3, a nikkel esetében 2, amíg a bárium és az ólom esetében 1-1 szelvényben fordult csak elő. Összességében megállapítható, hogy a feltárt és statisztikailag szúrópróbaszerűen megvizsgált talajvizek 80%-os valószínűséggel „B” határérték feletti arzént, 30%-os valószínűséggel „B” feletti molibdént és alárendelten 10%-os valószínűséggel „B” feletti koncentrációban tartalmazhatnak nikkelt, báriumot vagy ólmot.
A szakértők véleménye szerint részben környezet-geokémiai adottságok és/vagy mezőgazdaságban használt növényvédő (pld. csávázáshoz korábban használt jelentős mennyiségű As-tartalmú) vegyszerek használta eredményezhette a helyi talajvíz-szennyezések kialakulását.