Tényfeltárás

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a tényfeltárást elrendelő határozatában a NITROKÉMIA Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.-t részletes tényfeltárásra kötelezte. A tényfeltárás célja a kialakult felszín alatti (elsősorban a mederüledékben, azaz a földtani közegben) szennyezések térbeli elterjedésének meghatározása, térképi rögzítése, továbbá a feltárt szennyezések környezeti kockázatának vizsgálatával annak meghatározása, hogy mely szennyezettségi szintek esetében kell beavatkozást foganatosítani annak érdekében, hogy a környezeti kockázat elviselhető szintre degradálódjon.

A tényfeltárási munkálatok elvégzését szabályozza a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről, valamint a szennyezettségek viszonyítási alapszintjeit (határértékeket), a mintavételezéseket és laboratóriumi vizsgálatokat a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet. E rendeletek fokozott betartásával készültek a tényfeltárási és laboratóriumi munkálatok. A mintavételezések és laboratóriumi vizsgálatokat az arra akkreditált szervezetek végezték. A kiegészítő méréseket, adatfeldolgozásokat, biológiai, természetvédelmi, tűzszerészeti, régészeti, geodéziai, geológiai, geotechnikai, vegyészeti értékeléseket és a beavatkozás tervezését arra szakmailag feljogosított szervezetek és szakemberek végezték.

A vizsgálat alá vont meder és szűk környezete fontos, egyes szakaszokon kiemelt védettséget élvező ökológiai folyosó, továbbá NATURA 2000 területek is előfordulnak a térségben. Ezért a vizsgálatok a szennyezések elterjedése mellett a természeti környezet és az ökológiai állapot részletes vizsgálatára is kiterjedtek. Az ökológiai vizsgálatokat egy részletes tanulmány tartalmazza (NATURA 2000 hatásbecslés).
Az ökológiai állapotok, a korábbi medervizsgálatok és a 2008. évben végzett szűrővizsgálatok ismerete alapján tervezetük meg a tényfeltárási munkálatokat.

A tényfeltárás kiterjedt:

  • talaj- és talajvíz mintavételezésekre, mederüledék vizsgálatokra;
  • patakvíz mintavételezésre, helyszíni vizsgálatokra;
  • mederlakó biológiai élővilág (növények, kagylók-csigák, halak) megfigyelésére, mintavételezésére.
  • A kivett mintákat megfelelő rendszerezés után laboratóriumban vizsgálták a szűrővizsgálatokkal kiválasztott jellemző szennyező anyagokra: toxikus fémekre (Ba, Cd, Co, Cr-összes, Cu, Hg, Ni, Pb, Zn) és szerves szennyezők közül a klórfenolokra.

    A földtani közeg szennyezettségi állapotának felmérése céljából a mederben mintavételi furatokat létesítettek, és mélység szerint 0,1 m-ként iszap- illetve talajmintákat vételeztek.

    A Királyszentistván Sióagárd közötti Séd-Nádor vízfolyáson a lehatárolási munkálatok keretében 1003 db fúrás létesült, 1812 db fém- és 105 db klórfenol-vizsgálat készült.

    A mederben kialakult szennyezések alapesetben úgy jöhettek létre, hogy a szennyvíz-bevezetéseknél (pld. Nitrokémia Zrt. esetében a Papkeszi tározótavaknál) bebocsájtott szennyező anyagok a patakvízzel együtt mozogva folyásirányban elterjedtek, és a hordalékszemcsékhez tapadva (adszorbeálódva) fokozatosan kiülepedtek. Ezért a mederben, jellemző helyeken, az úgynevezett minta-szelvényekben részletesen megvizsgálták keresztirányban a földtani közegben lévő szennyezés elterjedését. A mintaszelvények profilja alapján a köztes szelvényekben térbeli interpolációval határozták meg a szennyezés-elterjedések jellemző határvonalait.

    A mintaszelvények vizsgálatával az is kiderült, hogy a természetes szennyezés-elterjedés mellett, helyenként a mederkarbantartások során végzett kotrásokkal a szennyezett iszapok a medert határoló depóniákra kerültek. Így a szennyezések nem csak a vízzel járt mederben, hanem e szintek fölött is előfordulhatnak.