Szivárványos ökle

Szivárványos ökle

Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus)
Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft
Az Élőhelyvédelmi Irányelv II. függelékében szereplő, európai közösségi jelentőségű faj
Széles ökospektrumú faj, az álló- és a folyóvizeket egyaránt kedveli. Folyóvizekben
jellemzően a paduczónától lefelé található meg, de a tavakban, tisztább mocsarakban,
mesterséges tavakban, víztározókban és csatornákban is népes populációi alakulhatnak
ki, ahol a szaporodásához szükséges nagy testű kagylók megfelelő mennyiségben vannak
jelen. A nőstény ívási időszakban tojócsöve segítségével ikráit a kagylók
kopoltyúüregébe rakja, több részletben, egyenként. Kelés után a lárvák egy darabig még
a kagylók belsejében maradnak, majd bőséges szikanyaguk fogytával, már jól úszó
ivadékként hagyják el azokat.
A populációi fennmaradását veszélyeztető legjelentősebb tényezőként a
vízszennyezéseket jelölhetjük meg. A vízszennyezések hatására a nagy testű kagylók
állományai visszaszorulhatnak, ami magával vonja a szivárványos ökle populációinak
csökkenését is. Hosszú távon ugyancsak állománycsökkenéshez vezethet az egyre
növekvő horgászati terhelés is, mivel korábban rendszeresen használt csalihal volt.
Ugyancsak negatív hatást gyakorolhatnak populációira az élő- és szaporodóhelyein
végzett kotrások, melyekkel a nagytestű kagylók egy részét is eltávolítják.
Állományainak fennmaradása érdekében az élővizek mentén fel kell számolni az ipari és
kommunális szennyezőforrásokat. Az egyre erősebben jelentkező horgászati terhelést
hatékonyabb kommunikációval kell csökkenteni. Fontos a faj állományainak
monitorozása, új állományok felkutatása, a veszélyeztető tényezők feltárása, valamint
élőhelyei pusztulásának megakadályozása.

Szöveg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2018. november 23-i jelentéséből származik.