Jelentősebb szennyező hatások a Séd-Nádor csatorna vízgyűjtőjén

A Séd-Nádor csatorna több évtizede befogadója az ipari szférából ismert korábban jelentős szennyezőanyag kibocsájtással bíró térségi ipartelepek szennyvizeinek.

Az ipari szennyvizek hatására a Séd-Nádor csatorna mederüledéke döntő mértékben fémekkel, félfémekkel és alárendelten egyes szerves összetevőkkel szennyezett.

Az ipari szennyvizek okozta együttes szennyezés az, amivel napjainkban is szembesülünk a Séd-Nádor csatorna iszapjában.

Ezenkívül a Nádor-csatorna számos település szennyvizének is befogadója: Veszprém, Balatonfűzfő, Várpalota, Bodajk, Mór, Székesfehérvár, Agárd, Szabadbattyán, Sárbogárd.

A Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. (Nitrokémia Zrt.) kezdeményezésére indultak meg a Séd-Nádor vízfolyás szennyezettségére irányuló vizsgálatok a 2006. évben.

A korábbi szennyezők közül a NITROKÉMIAI Ipartelepeket Veszprém megyében, Balatontól ÉNY-ra, Balatonfűzfő- Litér – Királyszentistván – Berhida települések által határolt térségben hozták létre.

Az Ipartelep 1928-ban, mint Magyar Lőporgyárüzemi Részvénytársaság kezdte meg működését. A II. világháború után 1950-ben átépítés következett, és a gyártmányprofil is megváltozott. Az 1960-as évek elején a MEDICOLOR VEGYITERMÉKEK gyárát, valamint a Papkeszin működő COLORKÉMIÁT is hozzácsatolták az Ipartelephez. A NITROKÉMIA Ipartelepek kilenc termékcsoportban, mintegy 1000-féle terméket gyártott hazai és export piacra.

Termékcsoportok: olajadalék-féleségek, növényvédő-szerek, ipari robbanóanyagok, vadászlőszerek, ioncserélő műgyanták, műanyagok (és feldolgozásuk), szervetlen termékek (Cl, NaOCl, HCl, NaOH), szerves intermedierek (ftálsavanhidrid, ftálimid, metanilsav, para-nitro-etilbenzol, nitrobenzol, hidrarobenzol, para-nitro-acetofenon, metilmetakrilát, szulfanilsav, monoklórecetsav) és egyéb vegyipari termékek.

Az Ipartelep ipari vízellátása a balatonfűzfői gyártelepek esetében a Balatonból történt felszíni vízkivétellel (átlagban 28,5 ezer m3/nap), amíg Papkeszi Gyáregységben az ipari vízellátást a Sédből biztosították. Az ivóvízellátás mélyfúrású kutak által a karsztvíz-készletből történt.

A szennyvizek kezelése az 1970-es évek előtt nem volt jellemezhető hatékonyságú. Később a fejlesztések eredményeként is csak korlátozott mértékűnek és eredményességűnek volt mondható. Egyes kémiai összetevők tisztítása (elvétele) sohasem vezetett kielégítő eredményre.

A tisztított szennyvizeket a Séd-Nádor csatornába vezették. A Papkeszi Gyártelep tisztított szennyvizeit a Nádor-csatornába vezették, majd később a Balatonfűzfői Központi Szennyvíztisztítóba. A tisztított szennyvizeket a ’80-as évek közepétől utótározókba gyűjtötték további tisztulás céljából (növényvédő szerek lebomlása, stb.), majd a Vízügyi Igazgatósággal előre egyeztetett ütemterv szerint eresztették le a tározók tartalmát évente több alkalommal a Séd-Nádor csatornába, 7-14 napos átfutásokkal.

A korábban csak korlátozott hatékonyságú szennyvíztisztítás eredményeként a Séd-Nádor csatornába folyamatosan, majd szakaszosan beengedett szennyvizek jelentős kémiai terhelésnek tették ki a vízfolyást (fémek, félfémek, mint ólom, higany, kadmium, stb. halmozódtak fel a mederüledékekben).