Fehér nyárfa - Populus alba a Felsőszentiváni duzzasztónál

Fehér nyárfa - Populus alba a Felsőszentiváni duzzasztónál

A fehér nyár (Populus alba) a fűzfafélék családjába tartozó kétlaki lombhullató fafaj. Őshonos Észak-Afrikában, Európában és Ázsia mérsékelt éghajlatú területein. Kedveli a nedves területeket, gyakran vízpartokon nő.
15-30 m magasra növő széles koronájú fa. Kérge sima, szürkésfehér vagy zöldesfehér színű, jellegzetes rombusz alakú sötét foltokkal a fiatal fákon, amelyek feketéssé és repedezetté válnak idősebb korban. A fiatal hajtások és rajtuk a rügyek gyapjasak. A levelek 4-15 cm hosszúak, 5 karéjúak, kihajtáskor mindkét oldalon szőrösek; ez a színi oldalon hamar eltűnik de a fonáki rész a szőrök miatt fehér marad. A gyorsan növő fiatal fákon mélyen karéjosak a levelek, a lassabban növő idősebb fákon kevésbé mélyen karéjosak. A virágok kora tavsszal barkákban nyílnak, 5-8 cm hosszúak; a porzós barkák szürkék sötétpiros porzószálakkal, a termős barkák szürkészöldek, 8-10 cm hosszúak, szélbeporzásúak. Mindkét nemű barka murvalevele világosbarna. Termése tok, magjai repítőszőrösek, szél által terjednek; tavasz végén-nyár elején érnek be.
Hibridek

A rezgő nyárral (Populus tremula) alkotott hibridje a szürke nyár (Populus × canescens). Ennek leveleit vékony molyhos szőrzet borítja, amelyek sokkal kevésbé mélyen karéjosak mint a fehér nyár levelei. A molyhosság a szürke nyár esetében elég gyorsan eltűnik, valamint kérge gyorsabban válik érdessé. [7] Nagyon erőteljes fa, eléri a 40 m-es magasságot (törzsének átmérője jóval nagyobb, mint bármelyik szülőé). A legtöbb termesztett példány porzós, de a természetben termős példányok is előfordulnak.[2]
Felhasználása

Dísznövényként felhasználják, valamint sótűrése miatt tengerparti homokbuckák fásítására is.

Populus alba 'Pyramidalis' (syn. Populus bolleana) nevű kúpos alakú fajtáját, amely Turkesztánból származik, parkokba ültetik.
Szöveg: Wikipédia
Fotó: Stefánné Lévai Edit