Régvolt idők emlékei

Korabeli szóhasználattal:… a Sárvíz jobboldali mellékvize, ered Veszprém vármegyében (a Bakonyban), Herendtől É-ra; Veszprémig K-nek tart, itt kissé É-ra kanyarodva, Hagymáskérnél kilép a lapályra, s nagyobb kanyargások után a Sárrétbe szakad, ahol a Gajával egyesülve, a Sárvizet hozza létre. Medre azonban nem vész el teljesen, hanem Szt.-Mihálynál DK-re fordulva, mint Malom csatorna tovább húzódik Cecéig, ahol a Sárvíz-csatornába torkollik. Hossza odáig 110 km. A Nádor csatorna a Sárvíz folyónak csatornázott medre Szabad-Battyántól lefelé (I. Sárvíz). E csatornát 1811-1825. építteté Veszprém, Fejér és Tolna vármegye…


Veszprémi Séd

"Éppen azon a helyen, ahol a megyéből kifolyik (a Sárvize) magába fogadja a Séd folyót, amely a Szent Gál falu fölötti erdőkben tátongó földből, mint egy barlangból, oly bőséges forrásvízzel bugyog elő, amennyi egy malom hajtásához szükséges. Így az egész, ami kifolyik, szétömlik és elsőként a Szent Gálitól kelet felé fekvő Herind pusztának földjét öntözi. Ezután Esekvár puszta alá folyik azután bekanyarodik Veszprém város területére; magába a városba egy mély völgyön keresztül lép be, melyen keresztülvergődve, a Jutas pusztából hozzá folyó másik patakkal egyesül, és megy tovább ugyanazon falu kanyarodó völgyében, innen először Solyhoz majd Szent Istvánhoz fordul, ugyanott Vilonya és Papkeszi között egy szigetet alkot, ugyanúgy lejjebb Kovátsi és Peremárton között Ősi felé, ismét tovább Ladány felé folytatja útját, mígnem Inotával szemben a Sárvízzel egyesül."

1735
Bél Mátyás


"Veszprém vármegye déli felét két nagy patak metszi derékon. Mindkettő a városlődi vízválasztó magaslatoknál ered, ahonnan az egyik, a Torna-patak, nyugat felé, a másik, a Séd pedig keletnek tart. Most szóba kerülő tervünk a Sédre vonatkozik, még pedig annak a jutasi vasúti hídtól vízfolyás szerint lefelé nyúló, alsó felére. Szentgál, Herend, Bánd és Márkó községek határában a Bakony számos bővizű ere egyesül, melyek a Sédet állandóan tekintélyes víztömeggel látják el. Már a herendi ág is több vízimalmot tart üzemben, lefelé pedig a kisebb-nagyobb ipari vízhasználatok: őrlő és fűrészmalmok, kallók egész tömege működik. Magába Veszprém város határába mintegy 15 esik közülök. A vízfolyásnak tervünk értelmében jókarba helyezendő 33 630 mtr. hosszú része a meder mai állapotát tekintve szinte magától két egymástól lényegesen különböző szakaszra oszlik meg, még pedig a sólyi vízkivételi műtől (228+26 szelvény) fölfelé és lefelé esőre . ... a sólyi vízkivételi mű alatt sokkal elhanyagoltabb a meder, mint fölötte. Ennek kétségkívül az az oka, hogy Sólytól Jutasig csak kevés és rövid malomcsatorna veszi át a patak vizét, hanem a legtöbb helyen maga az anyameder vezeti le az összes vizet, minek következtében az elég élénk esésű mederben bizonyos mértékben állandóan érvényre juthat a víznek természetes mederfenntartó képessége. Egészen más a helyzet az alsó szakaszon. Ott majdnem végig mindenhol malomcsatornák futnak párhuzamosan az anyamederrel; ezekben a műcsatornákban folyik a víz az év legnagyobb részén át, mert hiszen az ipari vízhasználat tulajdonosok igyekeznek minél több vizet felhasználni a saját javukra. Maga a patakmeder alig jut vízvezető szerephez, de a mai elhanyagolt állapotában nem is képes semmiféle feladatot sem végezni; az elsavanyodott rétek és túl nedves, hideg szántóföldek talajvizét nem csapolja le, ha pedig a malomároknak fölösleges vizét bocsájtják bele, kiöntéseivel okoz kárt."

1912
M.KLR KULTURMÉRNÖKI HIVATAL

Vigyázó ImreTarján Ernő
Kir.műszaki tanácsosKir.mérnök

"A fennsíknak csak egyetlen számottevő folyócskája van, ez a Séd. Herend fölött ered, a devecseri törésen folyik, amint már elmondtam, Veszprémnél kis kiruccanást tesz a fennsíkra, azután tovább folytatja útját a törés mentén egészen Hajmáskérig. Itt olyan kereszttörésre talál, amelyiken át hirtelen délkelet felé fordulva, elhagyja a hegyvidéket és a Mezőföldre fut ki. Itt roppant érdekes, nagy ívet ír le, úgy hogy a több mint félkör alakú ívnek nyílása észak felé tekint. Sóly, Vilonya, Papkeszi és Berhida gazdag községek mellett írja le ezt a különös nagy kanyarodást s Ősi községnél fordul csak. kelet felé, hogy a Sárrét lapályára jusson."

1938
Cholnoky Jenő

Történelmi feljegyzésekből származó kivonatok (forrás: KDT VÍZIG dokumentációs irattár)