Mezei cickafark

Mezei cickafark

A cickafark (Achillea) az őszirózsafélék (Asteraceae) egyik nemzetsége több, a népi gyógyászatban Magyarországon régóta ismert drognövénnyel: közönséges cickafark (A. millefolium), mezei cickafark (A. collina), jószagú cickafark (A. filipendulina).

Rendkívül változatos rokonsága révén a cickafark a különösen sokat kutatott növénycsoportok közé tartozik: sejttani, genetikai módszerekkel és szövetátültető (transzplantációs) kísérletekkel is nagyon behatóan vizsgálták. E vizsgálatok alapján jól áttekinthető a nemzetség fajainak és kialakulásának folyamata, abban a környezeti viszonyok szerepe.

Hatóanyagai

A felsorolt cickafarkfajok illatát és gyakran a kesernyés ízét az illóolajok és laktonok okozzák. A laktonok egy része jellegzetes azulogén vegyület, amiből vízgőzzel desztillálva kékes színű, kamazuléntartalmú illóolajat vonnak ki.

A nemzetség összesen mintegy száz fajt számlál, de ezek közül legismertebb a közönséges cickafark – olyannyira, hogy amikor a köznyelvben cickafarkról beszélünk, vagy akár a lexikális hivatkozásokban is a 'cickafark' kifejezés szinte mindig a közönséges cickafarkra utal.
Felhasználása

A közönséges és mezei cickafark teája különféle női bajokra és hólyagproblémákra is jó.