Kockázatelemzés

Feltárt szennyezettség környezeti hatásainak vizsgálata, komplex környezeti és humán-egészségügyi kockázatelemzéssel a teljes mederhosszra vonatkozóan készült el (127 km). A kockázatelemzés a „B”határérték feletti szennyező komponensek feltárt mértékének kockázatosságát vizsgálja.

A vizsgált mederüledék-mintákban a metil-higany (higany egy biológiailag aktív formája) nem volt kimutatható. A kockázatelemzés során a sorozatban készült fém- (9 db komponens), klórfenol-vizsgálatokon kívül végzett speciális vizsgálatok eredményei is felhasználásra kerültek.

A metil-higany táplálékláncba kerülésének vizsgálatára a szennyezett mederben élő és expozíciónak kitett élővilágot (halakat, kagylókat, növényeket) külön megmintázták a teljes mederhosszon. A kagyló és hal szövetmintákban az össz Hg jelenléte kimutatható volt (európai határérték alatti mértékben). A meder parti részén vett növénymintákban a Hg nem volt kimutatható.

A Séd-Nádor csatornát, illetve annak üledékeit ért szennyeződést meghatározott forrásokból bevizsgált szennyezőanyagok okozták. A szennyezőanyagokat szállító víz végighalad a teljes vízfolyás hosszán. A vízfolyást mind az ember jelenléte és tevékenysége, mind a természetes, élő környezet tekintetében egységesen kell kezelni. Ezért a kockázatelemzést a vízfolyás teljes hosszára vonatkozó érvényességgel végezték el. Ugyanakkor, a vízfolyás és kapcsolódó környezetének kiterjedése, valamint a szennyeződés jellege és komplexitása miatt több irányú, komplex környezeti és humán-egészségügyi kockázatelemzésre volt szükség, az alábbiak szerint:

  • A szennyezésben és környezeti kockázatban kulcsszerepet játszó higany részletes, helyspecifikus modellezését az US EPA számára kifejlesztett SERAFM (Spreadsheet-based Ecological Risk Assessment for the Fate of Mercury) szoftver alkalmazásával végezték el. A modell leírja a különböző higanyformák előfordulását, egymásba alakulását, transzportját, táplálékláncban történő bioakkumulációját, majd ezek alapján lehetővé teszi a szennyezés ökológiai kockázatának, illetve a kármentesítési célállapot határértékének meghatározását.
  • Az üledékben előforduló további szennyezőanyagok (egyéb nehézfémek, szerves- és szervetlen vegyületek) együttes hatásának értékelését ökotoxikológiai és az analitikai vizsgálatok korrelációjának elemzésével végezték el.
  • A vízfolyásban, valamint a partján található üledék, továbbá a kitermelt üledék majdani elhelyezése kapcsán fellépő humán-egészségügyi kockázat meghatározását a Risk kockázatelemző szoftver segítségével végezték el, a reálisan figyelembe vehető területhasználati forgatókönyvek esetére.
  • Az esetleges talajvízszennyezés kockázatát - a kapott vízanalitikai eredmények alapján - egyszerűsített módon értékelték.

A SERAFM szoftvert a bekövetkezett higanyszennyezések során az élővizek (folyók, tavak) mederüledékében felhalmozódott higany ökológiai kockázatának becslésére, valamint ez alapján a kármentesítés döntéshozatali folyamatának segítésére hozták létre. A modellbe beépítették azokat a kémiai, fizikai és biológiai folyamatokat, amelyek a higany transzportját, megjelenési formáinak alakulását, és koncentrációjának időbeli változását befolyásolják. A program meghatározza az expozíciót az üledékben, a vízben és a táplálékláncban, majd meghatározza a kockázati hányadost az érintett élővilágra, illetve a humán kockázatviselőre nézve. Mivel a terhelés eredete általában összetett (korábbi szennyezés, légköri terhelés, vízgyűjtőről eredő terhelés), a modell három forgatókönyvet vizsgál:

  • jelenlegi, a szennyezett üledék hatására kialakult állapotot;
  • a javasolt kármentesítési célállapothoz tartozó állapotot a legérzékenyebb hatásviselő figyelembe vételével;
  • azt a háttér-szennyezettséget, amely a szennyezett üledék nélkül alakult volna ki.

A rendszer a következő almodulokból áll:

  • higany-terhelés,
  • abiotikus és biotikus szilárdanyag-egyensúly (talajerózió, kiülepedés, eltemetődés, reszuszpenzió),
  • egyensúlyi megoszlás,
  • a vízben zajló higany-transzformáció és transzport-folyamatok,
  • kockázati számítások.

A modell teljes mértékben helyspecifikus, az adott területen végzett vizsgálati eredmények alapján történik az elemzés. Alapadatként az üledékben, a vízben és a vízi élőlények szöveteiben előforduló higany-koncentrációkat (összes higany, és metil-higany) szükséges megadni. A modell megbízhatósága növelhető további mért adatok (összes szerves szén, összes oldott szén, összes lebegő anyag, lebegő anyag szemeloszlása, sűrűsége, víz hőmérséklete, oldott oxigéntartalma, pH-ja) megadásával.

A modell vizsgálja a trófíkus szintek (halak, makrobentosz) terhelési szintjét, meghatározza a kockázati hányadost különböző vízhez kapcsolódó életmódú állatok (pl. vidra, halászsas, jégmadár, búvár, stb.), illetve a humán kockázatviselő (felnőtt férfi, nő és gyerek) esetében. A modellezés eredménye alapján meghatározható, hogy milyen higanykoncentráció fölött szükséges az üledék eltávolítása, illetve az, hogy milyen higanykoncentráció visszamaradása engedhető meg a rendszerben.

Az ökotoxikológiai vizsgálatok célja a vizsgált anyag mérgezőképességének jellemzése. A toxicitás nem egy függetlenül meghatározható érték, mértéke minden esetben a vizsgált anyag és a vizsgálatban alkalmazott tesztszervezet viszonyában értelmezhető. A közvetlen gyakorlatban is hasznosítható eredmény érdekében időnként szükség van az egyébként szabványosított eljárások módosítására annak érdekében, hogy a mérési körülmények jobban közelítsenek a jellemezni kívánt valós helyzetekhez.

A kockázatelemzéséhez szükséges számításokat a Risk Workbench (Human Health Risk Assessment Software for Contaminated Sites) átfogó modellező és kockázatjellemző programcsomag alkalmazásával végeztük el. A szoftver által alkalmazott módszer alkalmas a karcinogén és nem karcinogén egészségügyi kockázatok jellemzésére.

A programban alkalmazott kockázatelemzési eszközök teljes skálája lehetővé teszi a jellemző kockázatok kiszámítását, és a kockázaton alapuló kármentesítési határértékek meghatározását az összes kiválasztott expozíciós útvonalat figyelembe véve.

A szakértők megállapították a komplex környezeti kockázatelemzés során, hogy csak a higany jelent kockázatot. Ugyanakkor humán-egészségügyi kockázat tekintetben a higany, kadmium és ólom esetében adódtak olyan „D" kármentesítési célállapot-határértékek, amelyeket meghaladó mértékű szennyezettségek is előfordultak a vizsgálati eredmények között.

A többi vizsgált szennyezőanyag esetében (Ba, Co, Cr-összes, Cu, Ni, Zn, Klórfenolok) a minták összességén mért legmagasabb koncentrációk sem jelentenek kockázatot, így ezeket az értékeket tartják elfogadhatónak „D" kármentesítési célállapot-határértékként.

Szakértők az alábbi „D" kármentesítési célállapot-határértékek elfogadására tettek javaslatot (humán-egészségügyi és ökológiai szempontok szerinti kármentesítési célállapot-határértékek földtani közegre a teljes mederhosszon):

Humán-egészségügyi és ökológiai szempontok szerinti kármentesítési célállapot-határértékek földtani közegre a teljes mederhosszon
Kockázatos anyagok Vízzel gyakran borított mederben lévő üledékben Vízzel ritkán borított (szárazulaton) lévő üledékben és talajokban
mg/kg
Ba 570 570
Cd 10 10
Co 86 86
Cr-össz 1180 1180
Cu 327 327
Hg 5 20
Ni 102 102
Pb 200 200
Zn 7740 7740
Összes Klórfenolok 0,37 0,37
A szakértők által javasolt fenti határértékeket a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség elfogadta, és egyben előírta azok kármentesítési célállapot határértékként történő alkalmazását.